Aluljáróban.

Üvöltő zajban, halkan szól egy hegedű.

A szédítő forgatagban, hangja elvesző.

Elvesző, mint az ember, ki búsan zenél.

Kinek igazi kincs, egy darabka kenyér.

Üvöltő forgatagban, emberek hada siet.

Ő elmorzsol egy kövér könnycseppet.

Csak reméli, hogy lát ma valami vacsorát.

Halkan játssza tovább, keserű dallamát.

Állj meg! Csak egy rövid percre, kérlek.

Nézd, hogy létezik ennyire keserű élet.

Hallgasd kicsit a zenét, érezze a lelked.

Hallgasd a bút, mit nyomorúság szülhet.

Állj meg, nézd és hallgasd a forgatagban.

Hallgasd, ismerd fel a könyörgést a dalban.

Hallgasd, mert lehet holnap már nem lesz.

Üvöltő, szédítő forgatagban, örökre elvesz.

Vissza. Készítette: Wolfy